Kép: Nokia

A Nokia nevét mindenki ismeri, de azt kevesen tudják, honnan is indult a cég, és hogyan jutott oda, ahol most tart. 

A Nokia legfrissebb híre, hogy szeptembertől Pekka Lundmark veszi át a vezérigazgatói tisztséget, aki nagyon komoly névnek számít a szakmában. A gyártó terve a személyével az, hogy az 5G fronton sikeresen álljanak helyt, és versenyképes termékekkel, szolgáltatásokkal árasszák el a piacot. Eme hír kapcsán rakott össze egy érdekes idővonalat a Yahoo! Finance, melyben röviden végigfuthatjuk, hogyan lett a Nokia az, ami.

A kezdetek: Fredrik Idestam bányamérnök 1865-ben egy cellulózfeldolgozót létesített a finn Tampere városánál, és néhány évvel később egy másikat a szomszédos Nokia nevű település mellett. 1898-ban Eduard Polón megalapította a Finnish Rubber Works nevű céget, ami a későbbiekben a Nokia gumis üzletága lesz.

1912: Arvid Wickström létrehozta a Finnish Cable Works-t, ami azért fontos, mert a három cég összeolvadt, és a Nokia konglomerátummá válva számos ipari ágazatban képviseltette magát, beleértve a távközlési kábelek gyártását, papírtermékeket, gumicsizmákat, abroncsokat, elektronikai cikkeket, és rádiótelefonokat.

1982: megjelent a cég első autóstelefonja, a Mobira Senator, ami 10 kilogrammnál is többet nyom.

Mobira Senator, 1982-ből, kép: Beasthackerz

1987: Bemutatkozott a Mobira Cityman, az első mobiltelefon, ami 800 grammot nyomott, és 24.000 finn márkába került. Még Mihail Gorbacsovról is készült olyan fénykép, melyen egy ilyennel mutatkozott.

1992: A cég bemutatta első digitális GSM mobilját, a Nokia 1011-et. Ekkor Jorma Ollila volt az elnök, és úgy döntött, a fókuszt a mobiltelefonokra és a telekommunikációra kell helyezni. Itt kezdődtek el az egyéb üzletágak eladására vonatkozó egyezkedések.

1994: megjelent a 2100-as sorozat, mely először “dalolja” az ismert Nokia-csengőhangot. Világszerte összesen 20 millió talált gazdára a sorozat tagjaiból, holott a cél mindössze 400.000 készülék értékesítése volt.

Nokia 2100, kép: Pinterest

A kétezres évekre már ott tartott a Nokia, hogy készülékeiben megjelenik a WAP, majd 2001-ben napvilágot látott az első kamerás telefon, a 7650. Rá egy évre érkezett a 3650, mely videorögzítésre is alkalmas volt, illetve a 6650, mely 3G-s képességgel rendelkezett.

2007-ben fordult a szerencse kereke, és hibás akkumulátorok miatt 46 millió telefont kellett visszahívnia, de bejött a képbe egy újabb probléma, amit úgy hívtak: iPhone. 2008-ra harminc százalékos visszaeséssel kellett szembesülnie a finneknek, amit a válság tovább súlyosbított. 2010-re az iPhone és az Androidos mobilok színre lépése azt eredményezte, hogy 1800 dolgozótól kellett megválni, 2011-ben pedig újabb 4000 munkavállalónak mutattak ajtót.

Stephen Elop, az akkori vezérigazgató úgy fogalmazott, hogy ég a talpuk alatt a talaj, és stratégiai partnerségre léptek a Microsofttal, bár azt tagadták, hogy megvásárolta volna őket. 2012-re sem javult a helyzet, ismét 4000 dolgozónak szűnt meg az állása, illetve a termelést áthelyezték Ázsiába. 2013-ban sikerült végre újra profitot realizálni, és itt jött el a pillanat, hogy a Microsoft tényleg megvette a Nokiát, mégpedig 5,44 milliárd euróért.

A Microsoft és a Nokia házasságából született egyik telefon, a Lumia 530

2015-ben a Nokia eladta HERE nevű térképszolgáltatását, majd 2017-ben bemutatta leggyorsabb hálózati chipjeit, amivel betört az addig a Juniper és a Cisco uralta piacra.

2018. júliusában a T-Mobile US-szel 3,5 milliárd dolláros üzletet kötött, ami a világ első nagyértékű 5G szerződése volt. Idén januárban döntöttek a költségek csökkentése mellett annak érdekében, hogy az így megmaradó büdzsét az 5G-be boríthassák. A múlthónap végére pedig ott tartottak, hogy 68 kereskedelmi szerződésük van 5G-szinten, és 19 élő hálózatuk.

Nos, így alakult a finn cég történelme, amiben öröm és bánat bőven van, de látható az is, hogy képesek megújulni, és a piacon maradni.

Címkép: Nokiapoweruser