Egészen pontosan annak egy része, ugyanis az Egyesült Államok hírközlési hatósága, a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) megszavazta egy spektrumtartomány szabad felhasználásra való megnyitását a 6GHz-es sávon belül. Ez az első lépés, hogy a mára már elterjedt 2,4GHz-es és 5GHz-es sáv mellett ez a tartomány is elérhetővé váljon a mezei felhasználók számára is. Fontos leszögezni, hogy mindez egyelőre az Egyesült Államokra vonatkozik, de a tengerentúli történések jól vetíthetik előre azt, hogy mire számíthatunk Európában.

Azóta, hogy az FCC 1989-ben zöld lámpát adott a Wi-Finek, ez a legjelentősebb bővítés, hiszen ezzel megnégyszereződik a routerek és egyéb eszközök számára elérhető hely, ami jelentősen növeli a sávszélességet, miközben csökkenti az interferenciát az ezt használó eszközök számára.

És hogy mikor érkeznek majd a 6GHZ-es Wi-Fit támogató készülékek? Várhatóan az idei év végén, és hogy a helyzet egyszerű legyen, a dobozokon a Wi-Fi 6E jelzést kell majd keresni (a Wi-Fi 6 ugyanis NEM ezt jelenti, szóval ez ne tévesszen majd meg senkit). A Wi-Fi Szövetségtől 2021-től lehet majd hivatalos tanúsítványt szerezni, úgyhogy nagyjából ekkortól lehet arra számítani, hogy a boltok polcait elárasztják majd az ilyen jelöléssel (is) ellátott készülékek.

Jó, de akkor gyorsabb lesz otthon a wifim?

A legtöbbünknek ismerős lehet az idegesítő jelenség, amikor valamiért egyszerűen képtelenek vagyunk csatlakozni a Wi-Fi hálózatunkhoz. A probléma annál jellemzőbb, minél több hálózatot látunk a választási lehetőségek között: túl sok a jel, nagy a verseny, néha pedig mi húzzuk a rövidebbet.

A 6GHz-es sávon belül megnyitott tartomány nem csak azért nagy truváj, mert érkezik belőle valamennyi – jelen esetben a mennyiség is fontos, szóval lássuk a konkrét számokat. Ahhoz képest, hogy az elmúlt 20 évben a Wi-Fi egy összesen 400MHz-es spektrummal operált a 2,4GHz-es és az 5GHz-es sávokban, most a 6GHz-es sávon belül egy 1200MHz-es spektrumot nyitnak meg. Eddig tehát az összes létező csatorna a most elérhető 400MHz-en osztozott, ehhez érkezik még négyszer ennyi.

A sebességben az elméleti maximum ugyanúgy 9.6 Gbps lesz, ahogy az 5GHz-es Wi-Fi esetén, ott azonban a korlátozott spektrum miatt kevés esély van ennek gyakorlati elérésére. Ez a probléma viszont nem áll majd fenn a 6GHz-es tartományban, szóval közelebb kerülhetünk a (továbbra is elméleti) maximumhoz.

Hol jön a képbe az 5G?

Szigorúan véve sehol, de a helyzet természetesen nem ennyire egyszerű. És hogy miért? Mert az FCC által megnyitott „engedély nélküli” spektrum lényegében annyit jelent, hogy a használathoz nincs szükség licencre. Éppen ezért bárki használhatja azt, ésszerű határokon belül, vagyis a 6GHz-es sáv mindenki számára nyitva áll majd. Így pedig más eszközök és technológiák is felhasználhatják majd azt a területet, amit a Wi-Fi is használna, az 5G pedig az egyik versenyző ezek közül.

A szakértők szerint a 6GHz-es sávban elérhető spektrum bőven elég lesz mindkét technológiának (sőt, akár továbbiaknak is, nyilván az „ésszerű határokon” belüli felhasználással számolva), így nem is szükségszerű, hogy feltétlenül versenyként tekintsünk a kialakuló helyzetre. Ha viszont mindenképp szurkolni akarunk, akkor tegyük ezt azért, hogy a lehető legtöbb terület fejlődéséhez járulhasson hozzá ez a fejlemény is.