Az 5G érkezik
Kép: Pixabay

Az 5G rengeteg új lehetőséget nyit meg, többek között az egyészségügyben is. Ezzel párhuzamosan azonban nő a félelem, és egyre hangosabb az a tábor, aki épp attól retteg, hogy az 5G lesz a nagy halálosztó, hiszen az adótornyok által kibocsátott sugárzástól #mindmeghalunk, változatos módokon: egyesek szerint a DNS-t roncsolja, más elméletek szerint rákkeltő, mások szerint a korai öregedést segíti elő. És persze ezek kombinációi.

Az 5G-től való félelem persze nem a semmiből jön, az utóbbi években gyakorlatilag mindenféle sugárzás megkapta a maga adagját az ezzel kapcsolatos félelmekből, például a wifitől is jólesőn lehetett rettegni az erre vevő közönségnek. Ennek fő oka az lehet, hogy a szó hallatán sokan a rádióaktív sugárzásra, vagy a nukleáris fegyverekre asszociálnak.

RFR, vagyis rádiófrekvenciás sugárzás

Az RFR lefed minden olyan sugrázást, amit bármilyen eszköz kibocsát az elektromágneses spektrumban – a mikrohullámok, a röntgensugarak, a rádióhullámok és a monitorból felénk áradó fény is ide tartozik. És hogy ne álljunk meg az eszközöknél: a nap sugárzása is. Önmagában tehát az RFR nem ördögtől való, ahogy az sem, hogy tudományosan próbálják megvizsgálni azt, hogy milyen körülmények között lehetnek mégis káros hatásai.

A különféle tudományos szervezetek pedig dolgoznak is ennek meghatározásán, és a jelenleg elfogadott nézet szerint az egyértelmű vízválasztó az ionizáló és a nem-ionizáló sugárzás között van, és minden olyan sugárzás, ami a nem ionizáló csoportba esik, túlságosan gyenge ahhoz, hogy kémiailag beavatkozhasson az élőlények szervezetének működésébe. És hogy mi tartozik ide? az infravörös, az ultraibolya, a látható fény, és az olyan, alacsonyabb frekvenciát használó dolgok, mint a rádióhullámok is – kivétel persze akad, méghozzá a mikrohullám. Az ionizáló csoportba pedig az ultraibolya fölötti frekvenciák tartoznak, például a röntgen-, vagy a gammasugarak.

Bár a röntgensugarak bizonyítottan károsak lehetnek, a röntgenképek egyértelmű hasznossága miatt mégsem jellemző, hogy indokolt esetben bárki lemondana a “sztárfotóról”

Azzal kapcsolatban pedig szintén egyetértés van, hogy ez a sugárzás már igenis káros lehet a szervezetre, például okozhat mutációt a DNS-ben. A probléma ott van, hogy a legtöbben erre a fajta sugárzásra asszociálnak, bármilyen fajtáról legyen is szó. A Howtogeek.com cikke többek között Dr. Steve Novellát, a Yale egyetem munkatársát idézi, aki nem mellesleg a Science Based Medicine oldal szerkesztője is. Dr. Novella pedig elég egyértelműen fogalmaz, amikor azt mondja, hogy „A nem-ionizáló sugárzások legtöbbjének esetén semmilyen ismert mechanizmus nem létezik, ami bármilyen biológiai hatást váltana ki.”

A kutatások sokszor nem jutnak egyértelmű eredményre

Jogos a felvetés, hogy attól még, hogy nincsenek ismert káros hatások, egyáltalán nem biztos, hogy ezek valóban nem léteznek. Éppen ezért a kutatások is folyamatosan zajlanak ezen a területen: Régebben kezdődött, éppen ezért még a 2, és a 3G hatásaira fókuszál a National Toxicology Program (NTP) egyik kutatása is, ami arra az eredményre jutott, hogy a 3G-nek való magas kitettség bizony okozhat különféle tumorokat a szívben, az agyban, vagy épp a mellékvesékben.

Hím patkányok esetén, miközben a „magas kitettség” olyan szintet jelent, amit egyetlen emberi lény sem fog soha, egy teljes élet alatt sem összeszedni, mint a kísérletben résztvevő patkányok – akik amúgy tovább éltek, mint a sugárzásnak nem kitett kontrollcsoport tagjai. Hiába készült el tehát egy nagyon alapos, jól kidolgozott módszertannal operáló felmérés, igazi konklúzióra nem jutottak a kutatók.

Az 5G esetén viszont épp a magasabb dózis az egyik fő érve a rettegőknek

Rendre visszatérő érv, hogy az 5G adótornyokból sokkal többre lesz szükség, ami miatt ezek gyakorlatilag elárasztják majd a városokat, és így jelentősen nagyobb dózisú sugárzásnak teszik ki az embereket. Azt a kutatók, köztük Dr. Novella is elismeri, hogy ez a félelem elméleti síkon lehet jogos, de sietett leszögezni, hogy még így is a fényénél kevesebb energiáról és alacsonyabb frekvenciáról van szó, vagyis

egy kellemes délutáni napfürdőzéssel is jelentősebb kockázatot vállalunk, mint az 5G használatával

A másik folyamatosan előjövő indok az 5G ellen, hogy az a korábbiakkal ellentétben (az 1-4G ugyanis 1-5 Ghz közötti frekvenciát használ) magasabb frekvenciát, a 24-90-es tartományt használja majd, és „a magasabb frekvencia magasabb kockázatot jelent” – ez azonban csak egy „jól hangzó” mondat, amit semmi nem támaszt alá, az 5G pedig köszöni szépen, továbbra is a nem-ionizáló tartományba tartozik.

További érdekes cikkekért és hírekért kövesd Facebook oldalunkat!