5G: evolúció és forradalom

Az 5G-vel kapcsolatban számos tévhit kering, legyen szó az egészségre gyakorolt hatásáról, vagy épp olyan megoldásokról – akár az egészségügy, akár a gyártás területén –, amelyeknek ez a hálózat adhatja meg a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges hátteret. Most röviden áttekintjük az 5G evolúció lépéseit és így bemutatjuk, mi mindenre is jó lehet ez a technológia.

Jelenleg pedig ott tartunk, hogy az 5G egyre több országban elindult. Van, ahol még csak tesztelési fázisban tart, sok helyen viszont – és ezek között van Magyarország is – kereskedelmi szolgáltatásként is elérhető, emellett privát hálózatok kiépítésére is van lehetőség olyan intézmények számára, amelyek szeretnék minél hamarabb az 5G-t tenni a folyamataik motorjává.

Sosem látott sebesség – ez lenne a lényeg?

A most elérhető letöltési sebességek esetén száz, vagy akár ezerszeres gyorsulást is szokás előrevetíteni, ha viszont egészen őszinték vagyunk magunkkal, akkor belátható, hogy azért nem sok értelme lenne súlyos pénzeket költeni egy új hálózat kiépítésére, hogy percek helyett másodpercek alatt lehessen letölteni egy-egy filmet. a DHL magazinjának Guido Weissbrich, a Vodafone Hálózati tervezésért és optimalizációért felelős igazgatója nyilatkozott úgy, hogy valószínűtlennek tartja, hogy a mindennapi okostelefonhasználat közben előálljon olyan eset, amikor 1 GB/s-nál nagyobb sebességre lenne szükség – bár azt is hozzátette, hogy ebben nyilvánvalóan nem lehet teljesen biztos, szóval mondhatni biztosra ment.

Kép: Droid Life

A szimpla sebességnövekedés helyett három olyan szempontot említett meg, ami szerinte sokkal fontosabb akkor, amikor az 5G hálózat előnyeiről akarunk beszélni. Ezek a kapacitás, a látencia és a testreszabhatóság, amelyek közül az első kettőt az 5G evolúció lépéseinek tartja, a harmadikat azonban a forradalmi jelzővel illette.

Robbanás az adatforgalomban

A Vodafone szakembere szerint évről évre 50%-kal nő a mobil adatforgalom, ami azt jelenti, hogy 2022-23 környékére egyszerűen nem lenne elegendő a jelenleg rendelkezésre álló spektrum, különösen a sűrűbben lakott területek esetén. Ez egy olyan helyzet, ami miatt a szolgáltatók akkor is kénytelenek lennének költeni az 5G-vel kapcsolatos fejlesztésekre, ha amúgy semmilyen más okuk nem lenne rá. Az első evolúciósként meghatározott lépésről, vagyis a kapacitásról van szó.

Az igazi kihívást spektrális hatékonyság növelése jelenti, vagyis az, hogy a szolgáltatók megtalálják a módját annak, hogy területi alapon legyenek képesek kiszolgálni a növekvő keresletet. A Boston Consultancy Group 2018-as becslése szerint a 4G hálózat fejlesztésével maximum 50%-kal csökkenthető a mobil adatforgalom költsége 6 év alatt, míg az 5G technológiát használva akár 90% is megspórolható ugyanebben az időintervallumban.

A késedelem a nullához konvergál (vagyis nem a MÁV-ról beszélünk)

Jöjjön egy szemléletes példa: amikor egy Google keresésnél megnyomjuk az entert, akkor nagyjából 50 ezredmásodperc telik el, amíg a kérésünk befut a Google szervereihez, ahonnan aztán megérkezik a válasz a keresési eredmények formájában – ez az idő 5G hálózat esetén egyetlen ezredmásodperc is lehet. Meglehetősen ritka eset az, amikor ennyire gyorsan van szükségünk a találati listára emellett elég valószínűtlen, hogy a gyakorlatban valaha is érezzük ennek a hasznát, amikor épp valamilyen beszerzéshez keresgélünk a neten.

Ha azonban arról van szó, hogy például egy műtétet egy másik kontinensről végez egy sebész, vagy épp az önvezető járművek egymással, és a közlekedési infrastruktúra egyéb szereplőivel való kommunikációjáról, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy ezek az ezredmásodpercek is rengeteget számíthatnak, konkrétan élet és halál múlhat rajtuk. Ez tehát a második evolúciós lépés, a látencia.

Testreszabhatóság – a forradalmi újítás

Az 5G technológia lehetőséget biztosít az úgynevezett hálózat-szeletelésre (nem, nem a Balaton Soundon megfigyelhető táncstílusról van szó), amelynek eredményeként a felhasználók a szolgáltatók által biztosított alhálózatok közül azt használhatják majd, ami az ő igényeiket a legjobban kiszolgálja. Hogy mit is jelent ez a gyakorlatban?

A „mezei” felhasználók számára a mindennapokban vélhetőleg a gyors letöltési sebesség, és a jó földrajzi lefedettség lesz a legfontosabb szempont, míg az autonóm járműveknek kialakított alhálózat esetén inkább az alacsony késleltetés bír kiemelkedő jelentőséggel. Az IoT eszközök esetén a hálózat sebessége helyett sokkal inkább előtérbe kerülhet az alacsony energiafelhasználás. Az 5G-vel pedig a szolgáltató mindenkinek azt tudja majd adni, ami számára a legfontosabb.

További érdekes cikkekért és hírekért kövesd Facebook oldalunkat!