Kép: G42

A geopolitika arénájában az 5G a nemzetek közti versengésben legalább olyan fontos szereplő lett, mint annak idején a fegyverkezés. 

A LightReading szerint a verseny legfontosabb időmérő pontjai a sávszélesség, a bázisállomások száma és a lefedettség mutatói, és az elemzők ezekből állapítják meg, ki hol tart. Az országokat az 5G teljesítmény alapján rangsorolják, ugyanúgy, mint az olimpián az adott nemzetek megszerzett érmeit. Ezt persze nem most tapasztaljuk először, hiszen nincs még olyan messze a történelmünkben az, amikor a fegyverkezési verseny volt a középpontban. Ezt követte az űr meghódítása, jelenleg pedig a éppen a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésén serénykednek egymásra licitálva az országok.

Fotó a hidegháború időszakából – Forrás: SlideShare

Ami nem véletlen, hiszen aki elsőnek ér célba, az igen fontos előnyhöz jut. A fegyverkezési verseny győztese elméletileg biztonsággal megsemmisíti az ellenséget, míg az űrverseny bajnoka a kozmosz első számú gyarmatosítója lehet. Az első koronavírus-vakcinával rendelkező ország számára pedig ott a lehetőség a gyors gyógyulásra, és a gazdaság mielőbbi helyreállítására.

Mit keres az 5G ebben a klubban? 

Az internetes cégek által uralt világban eljött az idő, amikor még az olyan kőbaltás gondolkodású politikusok, mint Trump is fel tudják érni ésszel, hogy mennyire fontos a minél gyorsabb információáramlás. Látják a szélessávú hozzáférhetőség és a GDP növekedése közötti kapcsolatot. Sőt, még olyanok is akadnak, akik emlékeikbe tudják idézni, hogy a 4G által létrehozott lehetőségek olyasfajta cégek létrejöttét segítette elő, mint például az Uber.

A 4G, volt az Uber létrejöttének és felfutásának egyik alappillére, kép: Personnel Today

És aki az 5G-ben győzedelmeskedik annak elég komoly anyagi lehetőségei lesznek arra, hogy egy új Uber legyen, és itt most nem csupán a politikáról beszélünk. A LightReading írása szerint abban a történetben, amit jelenleg a Huawei, az Ericsson, valamint a Nokia ír, az 5G a 21. századi digitális kőolaj. Ami nélkülözhetetlen üzemanyaga mindennek, legyen az a háztartásban, a közlekedésben, vagy éppen a fegyverkezésben. A verseny nyertese pedig hosszú évekre szóló gazdasági és stratégiai előnyt szerez.

Mi a gond a kínaiakkal? 

Tom Cotton, amerikai szenátor és katonaveterán elég élesen fogalmazott a két legismertebb kínai gyártó bojkottálásáról. Szerinte ugyanis az 5G egy olyan technológiai ugrás, amely túlmutat a 3G-n és a 4G-n, és olyan központi szerepet játszik a gazdaságok jövőbeni működésében amire korábban nem volt példa. Ám biztonsági kockázatot is jelent, éppen ezért szerinte a Huawei és a ZTE technológiáinak használata veszélyes, hiszen a másik végén a Kínai Kommunista Párt van. Márpedig ez olyan, mintha a hidegháborúban egy ellenséges nemzetre bízták volna azt, hogy tankokat és tengeralattjárókat gyártsanak nekik.

Akadnak kritikák is

Sok telekommunikációs szakértő nincs meggyőződve arról, hogy az 5G megérdemli ezt a kiemelt figyelmet, hiszen messze nem bír olyan jelentőséggel, mint a fegyverkezés, vagy éppen az űr meghódítása. A legkeményebb kritikusok úgy vélik, hogy ez az egész egy ordas nagy kamu, amit maga az iparág talált ki azért, hogy még tovább növekedhessen.  Egyes vélemények szerint kiválóan megvagyunk a jelenleg rendelkezésre álló 4G-s technológiával is.

Bár Kína elég keményen reklámozza az 5G-t, az eldugottabb helyeken internet sincs. Kép: Nikkei Asian Review

A szkeptikusok szerint az úttörőként funkcionáló országokban eddig sem a fogyasztók, sem pedig a szolgáltatók nem láttak sok előnyt. Dél-Koreában az emberek kb. 13% -a rendelkezik 5G-telefonnal, amely más országok elé helyezi, ám az ezzel kapcsolatos fogyasztói kiadások alig nőttek. Takashi Shoji, a japán KDDI ügyvezető alelnöke “óriási válságérzékelésről” beszélt a saját piacán tapasztalható 5G iránti érdeklődésről. Míg Kína hat- és nyolc számjegyű számokkal büszkélkedhet a bázisállomások előfizetők számát illetően, csekély jele van annak, hogy emögött valós kínai fogyasztók is lennének, legalábbis Wang Changjou, helyi elemző szerint.