5G IoT
Kép: Kingston Technology

Japánban már régen rájöttek arra, hogy nem elég csupán beszélni valamiről, tenni is kell azért, hogy valóra váljon. Éppen ezért törekednek arra, hogy intelligens irányítás alakuljon ki a nagyvárosokban. 

Májusban a japán országgyűlés elfogadta a „szuper városok” törvényjavaslatot, amelynek célja a városok és a digitális infrastruktúra kiépítésének elősegítése a magánszektor technológiai vállalataival folytatott partnerségek révén. A programban résztvevő városok a mesterséges intelligenciát és a nagy adatokat olyan területeken alkalmazzák, mint a közlekedés, az önkormányzati adminisztráció, az orvosi ellátás, az oktatás, a közművek és a bűnmegelőzés, azzal a céllal, hogy a közszolgáltatásokat hatékonyabbá és felhasználóbarátabbá tegyék.

Az “intelligens város” olyan divatszó, amely már régóta létezik. De mit jelent ez 2020-ban? A negyedik ipari forradalom (benne a 4G-vel) technológiái – mesterséges intelligencia, nagy adatok, mindenütt jelen lévő érzékelők és kamerák – már radikálisan megváltoztatták az emberek egymással és a környezetükkel való interakcióját. A telefonunk és a rajta található alkalmazások egyfajta személyes „intelligens” környezetet jelentenek, amely mindenféle adat összegyűjtését és megosztását lehetővé teszi. Mindezt egy olyan digitális környezetben, amelyet magáncégek hoznak létre és tartanak fent, legyen az készülékgyártó, szolgáltató, vagy éppen alkalmazásfejlesztő.

Kép: Tumisu – Pixabay

Egy bizonyos ponton ez a környezet keresztezni fogja a hagyományos közszolgáltatásokat – például a forgalomirányítást, a tömegközlekedést, a közműveket és a közbiztonságot -, és ez a pont most jött el. A városoknak most az a feladatuk, hogy nagy mennyiségű adatot gyűjtsenek ezekről a dolgokról, és felhasználják azokat a hatékonyabb működéshez. Vagy megoszthatják az adatokat másokkal, akik szeretnék kipróbálni saját innovációikat. Mindez rendkívül hasznos lehet, de kérdéseket vet fel a magánélet és az adattulajdon kapcsán is, hogy kinek kell fizetnie a szükséges infrastruktúráért.

Ami az intelligens irányítás mellett létrejövő okosvárosokat illeti, kinézetre ugyanolyanon lesznek, mint amilyenek most. Ugyanakkor nem korlátozódnak csupán a városokra, hiszen kisebb településeket is lehet intelligens irányítás mellett üzemeltetni. Éppen ezért sokak szerint szerencsésebb az “intelligens közösség” megnevezést alkalmazni. Pontosan azért, mert a digitális technológia integrálása történik a jelenlegi épített környezetünkbe, és nem fordítva. A különbség csupán annyi, hogy sokkal több információ jut hozzánk, és távozik tőlünk, mint korábban. Hiszen például a tömegközlekedést üzemeltető cég valós időben küldhet nekünk egy térképet arról, hogy a járatunk éppen hol van, és miért késik.

A kanadai Vancouver, kép: David Mark, Pixabay

Az intelligens városok az erőforrás-hatékonyságban is jól állnak. A digitalizálás új utakat nyit meg a társadalom hatékony és eredményes működése előtt, mivel optimalizálhatja az energia-, víz-, és szemétszállítást, sőt az egészségügyi ellátást is. Ugyanakkor mindennek van egyfajta veszélye is, amit ügyesen kell kezelni. Most nem csupán annyiról van szó, hogy szimpla állami beruházás történik valamibe, hanem oda kell figyelni, hogy a városok mennyiben kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe a technológiai vállalatokkal szemben.

További érdekes cikkekért és hírekért kövesd Facebook oldalunkat!