Kép: ArvaliCom

Az elmúlt 5 évben megduplázódott az igény az informatikai szakemberekkel kapcsolatosan, ami magával hozta, hogy tovább nő a munkaerőhiány a szegmensben.

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének tavalyi felmérése szerint évről-évre egyre nagyobb munkaerőigény mutatkozik az IT szektorban. Ez azt jelenti, hogy mindössze 5 év alatt megduplázódott az informatikusok iránti kereslet, ám annak ellenére, hogy az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak a felnőttképzésben az IT kurzusok, csupán kis mértékben nőtt a diplomás szakemberek száma.

Az IVSZ egy 2015-ös kutatásában 3 ezer betöltetlen álláshelyről számolt be, valamint arról, hogy a rákövetkező két éven belül összesen plusz 22 ezer főt tudott volna foglalkoztatni az IT piac. 2020-ra 9 ezerre emelkedett az aktuálisan betöltetlen álláshelyek száma és duplájára, 44 ezerre a foglalkoztatási potenciál. Ez persze nemcsak hazánkra jellemző, hiszen Európa más országaiban is nagy a munkaerőhiány az infokommunikációs szektorban.

Az új trendek létrejötte és az ágazat gyors növekedése mostanra azt eredményezte, hogy tavalyig mintegy 120 000 új munkahely jött létre Európában. Csakhogy, mindemellett több mint 800 000 képzett IT dolgozó hiányzik a rendszerből. Így a jelentős munkaerőhiány következtében a vállalatok kénytelenek a a szükségesnél alacsonyabb végzettségű munkatársat alkalmazni.

A mesterséges intelligencia, mint a jövő alakítója 

Az utóbbi néhány évben jelentősen megnőtt a mesterséges intelligencia iránti érdeklődés az ezt használó technológiák terén.  Az analyticsinsight szerint a cégek idén még hatékonyabban ki tudják majd használni a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket. Az MI a cégeknek virtuális asszisztensek, képelemző szoftverek, keresők, beszéd- és arcfelismerő rendszerek, robotok formájában tud leginkább segíteni.

Vodafone IoT
Kép: Vodafone

A Bluebird szerint az elkövetkező évben a mesterséges intelligencia segítségével nemzetközi szinten 2 millióval több új állás születik  majd, mint amennyi megszűnik. Az új munkahelyek a közszolgálatban, az egészségügyben és az oktatásban jöhetnek létre, míg a megszűnő pozíciók leginkább a gyártóipart és a szállítási ágazatot érinthetik.

Előtérben a soft skillek

Sokan úgy vélik, hogy a hard skillek, úgy mint a JavaScript programozás, a nyelvtanulás, az analitikus gondolkodás és az adatbázis-kezelés előnyt élvez az úgynevezett soft skillekkel szemben. Ezek a kreativitást, az érzelmi intelligenciát, a problémamegoldó-és együttműködő képességet foglalják magukban,  és biztosítják a munkahelyi sikerek alapját.  Réfi Balázs, a Bluebird ügyvezetője szerint a soft skilljeink döntő többsége a személyiségünk szerves része, így sokan azt gondolják, nem is érdemes foglalkozni velük.

Holott a fejlesztésük nagyon is szükséges, tudatosításuk nemcsak szakmai előmenetelünket vagy éppen munkahelyi közérzetünk javulását segítheti, hanem hatással van párkapcsolati és egyéb társas interakcióinkra is. Hogy mennyire fontosak ezek a változások, azt az április közepén immár tizedik alkalommal, – értelemszerűen ezúttal online – megrendezendő recruiTECH konferencia is taglalja majd. Itt szó esik a már említett MI által generált változásokról és arról, hogy miért egyre elavultabbak a toborzás minőségének mérésére a jelenlegi kulcs mutatók. Továbbá a program részét képezi az, hogy miként érintette a járvány a Menedzsmentet, és ennek folyományaként milyen változásokra kényszerül kulturálisan, területileg, továbbá technológiailag. Végül, de nem utolsó sorban Josl Kadlec, Európa egyik legismertebb sourcing trénere a legfrissebb sourcing tippeket és eszközöket is bemutatja a recruiTECH-en.

További érdekes cikkekért és hírekért kövesd Facebook oldalunkat!