Kép: VentureBeat

Az Európai Unió függetlenedni kíván a külsős piactól, és magának termelné meg a chipeket, hogy az autógyárak ne kerüljenek kiszolgáltatott helyzetbe. 

A félvezetők globális hiánya egy ideje már aggasztja az Európai Bizottság (EB) vezetőit, nem utolsósorban azért, mert ez lassította a régió néhány legnagyobb autógyártójának termelését. Most úgy tűnik, hogy van egy – bár kissé homályos – tervük arra, hogy tegyenek valamit ez ellen, és Európa kevésbé függjön az amerikai és ázsiai chipgyártóktól. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a strasbourgi Európai Parlamentben tartott beszédében egy készülő európai chipekről szóló törvényt emelt ki (amely leginkább a tavaly bejelentett CHIPS for America törvényre emlékeztet).

A cél egy korszerű chip-ökoszisztéma közös létrehozása, biztosítva a folyamatos ellátást. Von der Leyen különösen aggasztónak nevezte, hogy az Európai Unió az ázsiai gyártású chipekre támaszkodik, a tervezéstől kezdve a gyártási és tesztelési kapacitáson át. “Az Ázsiában gyártott legkorszerűbb chipektől függünk, tehát ez nem csak a versenyképességünkről szól. Ez a technológiai szuverenitás kérdése is, fogalmazta meg az EB elnöke. Thierry Breton, az EU belső piaci biztosa a von der Leyen beszédével egy napon közzétett blogjában szintén felvetette a technológiai szuverenitás témáját. Írása szerint a legfejlettebb chipekért folytatott verseny a technológiai és ipari vezető szerepről szól.

Európa
Kép: McKinsey & Company

Az Európai Bizottság szerint a csúcstechnológiát képviselő és fenntartható félvezetők – köztük a processzorok – európai gyártásának az évtized végére a világ termelésének legalább 20%-át kell elérnie. Ez megduplázza a régió által 2020-ban követelt 10%-os részesedést. Csúcstechnológián az 5 nm alatti, 2 nm-es gyártási kapacitást kell érteni, amely a jelenleginél tízszer energiatakarékosabb. E célok elérésének elősegítése érdekében Breton azt hangoztatja, hogy az európai chipekről szóló törvénynek három területre kell kiterjednie.

Az első az “európai félvezető-kutatási stratégia”, amely a belgiumi IMEC, a franciaországi LETI/CEA és a németországi Fraunhofer regionális know-how-ját hasznosítja. Másodszor, szükség van egy kollektív tervre az európai termelési kapacitás növelésére, bár a részletek itt kissé homályosak voltak. Breton szerint támogatni kell az európai gyártóüzemek – “megagyárak” – fejlesztését, amelyek képesek nagy mennyiségben gyártani a legfejlettebb félvezetőket. Harmadszor, Breton nemzetközi együttműködési és partnerségi keretet szeretne, beleértve egy külön európai félvezetőalap létrehozásának lehetőségét.

További érdekes cikkekért és hírekért kövesd Facebook oldalunkat!