Kép: The Times

Az, ami Tajvan és Kína között zajlik, nem sokat segít azon, hogy javuljon az ellátási lánc helyzete, ami globális szinten is fontos tényező. 

A jó hír az, hogy a világ épp most kerülte el a Tajvan miatti szuperhatalmi konfliktust. A rossz hír az, hogy Kína jelenleg éleslövészeti hadgyakorlatot tart a sziget minden oldalán, ami hatással van a kereskedelmi járatokra, a hajózásra és a globális ellátási láncra. Az “inkább”‘ jobb hír, hogy a hadgyakorlat vasárnap ér véget, és Kína számára a feszültség csökkentésére irányuló ösztönzők erősebbek lehetnek, mint a feszültség fokozására irányuló okok. Mindenesetre ez egy újabb csapás az amúgy is sérült elektronikai ellátási láncra. A 180 kilométer széles Tajvani-szoros a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonala. A Bloomberg becslése szerint az év első hat hónapjában a világ konténerforgalmának közel fele haladt át rajta. Ez természetesen magában foglalja a világ chipjeinek, elektronikai alkatrészeinek és késztermékeinek nagy részét. A csütörtökön kezdődött hadgyakorlaton több mint 100 repülőgép és tíz hadihajó vesz részt, köztük több olyan hajó, amely átlépte a középvonalat, a Tajvannal való de facto tengeri határt. Már 11 rakétát lőttek ki, amelyek közül öt Japán kizárólagos gazdasági övezetében landolt. Az AFP szerint a PLA többszörös veszélyzónát hirdetett ki a sziget körül, ami megnehezítheti a kereskedelmi hajózást is. A kínai állami média szerint a gyakorlat egyik célja az volt, hogy megmutassák, hogyan tudja a PLA blokád alá venni Tajvant.

Kép: Telanga Today

Thomas Shugart, a Center for a New American Security egyik okos embere szerint az, hogy Kína megkísérel-e egy ilyen blokádot, nagyrészt attól függ, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetői mekkora politikai és gazdasági kockázatot hajlandóak vállalni. A kommunista ország lassuló gazdasága és a járvány okozta zavarok miatt korlátozott a gazdasági fájdalmakkal szembeni tűrőképessége. Különösen így van ez az év végén esedékes pártkongresszus miatt, amelyen Hszi elnök újabb öt évvel kívánja meghosszabbítani hivatali idejét.

A közvélemény mint tényező

A világ nagy része megkönnyebbült, amikor Pelosi házelnök látogatása incidens nélkül ért véget, de ebbe nem tartozik bele Kína hatalmas online nacionalista serege. Ők üdvözölték a kormány szigorú retorikáját a látogatás előtt, és csalódtak, hogy nem tett katonai lépéseket annak megakadályozására vagy elrettentse a feleket ettől. Még Kína hatalmas megfigyelő és cenzúra gépezete sem képes mindezeket a hangokat háttérbe szorítani, így a nyilvánosság továbbra is meggyőző intézkedéseket fog követelni Tajvan és az USA viszonylatában. Ugyanakkor van itt egy másik dolog is, mégpedig a tajvani félvezetőgyártó (TSMC), a világ legnagyobb chipgyártó vállalata jól használható mutatója lehet annak, hogy Kína milyen mértékű önbüntetésre hajlandó. A TSMC az elmúlt két évben 20%-ról 10%-ra csökkentette kínai eladásait, bár ettől függetlenül fontos számára a piac, mint ahogy az országnak is a gyár. A vállalat főnöke, Mark Liu azonban relatíve egyértelmű jeleket küldött azzal kapcsolatban, hogy merre szeretne tovább haladni, hiszen úgy döntött, Arizonában épít új üzemet és a héten találkozott Pelosival Tajpejben. Vasárnap pedig a CNN-nek adott interjújában félreérthetetlen üzenetet fogalmazott meg Kína számára: “Senki sem irányíthatja erőszakkal a TSMC-t”.

További érdekes cikkekért és hírekért kövesd Facebook oldalunkat!