Nem vagyunk érzéketlenek, hiszen ez 2500 emberi sors, de az AT&T teljes létszámának mindössze 1,5 százaléka.
Amerika leghosszabb múltra visszatekintő távközlési szolgáltatója folytatta zéró-érintéses küldetését, július és szeptember között újabb 2500 munkahely csendes megszüntetésével. Az AT&T jellemzően évente több tízezer alkalmazottat bocsát el, így a legutóbbi számot könnyű nem észrevenni, hiszen június végi 172 400 fős létszámának mindössze 1,5%-át teszi ki. Mindazonáltal ez egy régóta tartó tendencia folytatását jelenti. A nem túl távoli jövőben a vállalatnál az emberi szereplők a részvényesek, az ügyfelek és John Stankey vezérigazgató vagy utódja lesznek. Nem lesz humán munkaerő, a mesterséges intelligencia fogja működtetni a hálózatot, eladni a telefonokat és elhozni az egyetlen megmaradt alkalmazottnak a reggeli tejeskávét. A cég dolgozói létszáma úgy néz ki, mintha súlyos veszteségeket szenvedett volna el néhány közelmúltbeli konfliktusban, rekordidő alatt zsugorodott a 2017 végi mintegy 280 000 főről a múlt hónapi 169 900 főre. Ez 110 100 fős csökkenés kevesebb mint öt év alatt.
A közelmúltbeli lemorzsolódás nagy részét az okozta, hogy az AT&T különböző médiaeszközök, köztük a Time Warner eladását hajtotta végre. A WarnerMedia névre átkeresztelt vállalatot olyan rosszul kezelték, hogy az anyacégnek több tízmilliárdos költséggel kellett kiválnia belőle és egyesítenie a Discoveryvel, egy másik médiavállalattal. Nem ez volt az üzemeltető egyetlen médiabotlása. Megvették a DirecTV-t 67 milliárd dollárért, 10 millió előfizetőt veszítettek, majd 6 milliárd dollárért eladták. Megvették a Time Warnert 85 milliárd dollárért, majd négy évvel később 43 milliárd dollárért eladták. A folyamatos leépítéseknek azonban nem ez az oka. Az AT&T szerint a növekedést mutató területeken országszerte több ezer dolgozót vesznek fel folyamatosan. Ugyanakkor azon örökölt területein, amelyek nem növekednek, ennek megfelelően kezelik a létszámigényt, beleértve olyan dolgokat is, mint például, hogy nem töltik fel a távozó alkalmazottak pozícióit. A távközlési szolgáltató ebben a tekintetben nem egyedülálló. A francia Orange köztudottan hasonló megközelítést alkalmaz a világ egy olyan részén, ahol a metaforikus guillotine-t sokkal ritkábban vetik be, mint az 1790-es években a valóságos guillotine-t. David Graeber antropológus egy 2018-as könyvében “Bullshit job”-nak nevezi ezt a jelenséget, amikor az embereket a rendkívüli automatizálás korában is a fizetési listán tartják, de semmilyen hasznos célt nem töltenek be.
További érdekes cikkekért és hírekért kövesd Facebook oldalunkat!
